Belém bújtak a hegyek, sziklák, erdők,
hol jártam az életben ezelőtt
bár lelkemen most csak mezőket látok,
ha kitekintek nyitott ablakomon.
Belém bújtak azok a fura félelmek,
melyek a szakadék szélén értek,
mikor mutattam sok csodás látványt,
egy csapat gyermeknek szivárványt.
Belém bújtak ezek az ékszerek,
melyek értékei a lelkemnek.
Égi lámpásba zárom most ezeket,
mindenki csillagként lássa szívemet.
2012 július 12.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése