Bársony bőrön hajló szellő,
test vonalán nyomkövető,
bíborcsillag kék-szín nárcisz,
vonaglása is úgy játszik,
szép szerelmes kincses ajkak,
sóhajtozni most akarnak,
így öregszik elvált pára,
élhet most még ez a vágya.
mikor esik szerelembe,
szívével van összeveszve,
először kell csak az esze,
aztán lesz övé a teste,
mikor már kell az élete,
feladja ő
mit szeretne.
Így ér véget minden csoda,
se barát, se pásztoróra.
2012 július 11.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése