Nap-gyermek

Felfújt léggömb a habos ég felettünk,
s a Nap benne egy bájos gyermeki arc,
kíváncsi, körbe forgat ahogy akar,
szemébe csillan egy porszem földünk.

A gyermek vidám játékszere vagyunk,
sikong, dobálja létünk, mindig elkap,
s nyugovóra enged, csalfa csendet hagy,
mikor másnak dúdolja izzó dalunk.

Egy napja nekünk trilliónyi év,
szórja vidám képét, mint varázsigét,
s ha egyszer kihuny a gyermeki lét,
kipukkan a gömb, szórva létünk hitét.


2012 június 27.