A jó mindig megmarad

Emléked rólam talán üszkös mozdulat,

egy kép, egyszeri esemény, vagy egy hang,
időspirálba burkolt különös kaland.
otthonom benned, ha szól egy emlékharang.

Idegszálak mint cikázó nyári villám,
a rángást fojtja belénk egy csöndes csillám,
mely emlékképek egén egy hulló csillag,
egy arc, egy mosoly, vágtázva végig villan.

Jó szíved téged becsap, büntet, ha akar,
ijedtség, rossz emlékek hada mind tova tart,
s fekete-lyukba küldi el saját agyad,
mi kellemes s csoda, csendben megmarad.

2012 május 21.