2012. május 22., kedd
Kavar a vihar
Egy fű, egy bokor, egy fa: kerülhet dúló viharba,
mégis felnőnek, megérnek, élnek és túlélnek,
jönnek a zöld nemzedékek, s nem hal ki a természet.
Egy hang, egy betű egy szó: mind ésszel fogható,
mégis villámokat szórhat, s jöhet katasztrófa,
hozzád is elérhet, s elmúlhat benned is a strófa.
Egy rög, egy cserép, egy váza: mind rangja a sárnak,
mégis sáros leszel, ha a világ mocskát tűröd meg,
de a századok szennyét mindig véráldozat mosta le.
Egy gyermek, egy nő, egy férfi: hiába hogy az életét félti,
mégis fegyvert ragad, már akár rokonodra is kihat,
s folyik a véres sár, mit mocskos szó miatt kavar a vihar.
2012 május 22.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése