Futnak, Istentagadó gondolatok,
szaladnak félve az istenveréstől,
karmok nyoma homok falakon,
véres végrendeletek rettegésről.
Falak, mindenütt ütköző gondok,
falazók fáradtan zúznak habarcsot.
Napi kötelező gondolat árnyéka,
vezet a fénybe, a halál csak egy véka.
Miértekkel telített tested reszket,
kérdések égnek, porrá válnak benned,
felkap a színes szél és falakra szór,
s takarja körömmel vésett mementód.
2012 május 27.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése