Mint egy ablak

Élet jó, mindig nyílik, mint egy ablak,
nagy, földig ér az élet óceánban,
erős s nem kételkedő túlvilágban,
üvegén ki-belátnak, s nem marad vak.

Lebegés, léted s halálod egy pontja,
születéssel kapott éned egy csomag,
csak haláloddal érik az őscsillag,
jövő kor majd felfed, s lesz veled gondja.

Amíg szeretsz, értéked is gyarapszik,
hullámzó mosolyod törtet tömeggel,
s ha lenéznek is, ne mondj le a szóról.

Tüzelj tudást, pontos szelíd szöveggel,
ne higgy a fertőnek, mely fehér s habzik:
Sose mondj le az utolsó golyóról.

2012 április 12.