Beálltam mesternek

A remény kúszik fel, mint magas ház!
de mi ellenem van, még mindig torony!
fölé lépek, majd kacagok akkoron
e rágcsáló milyen bagollyal packáz?

Beálltam mesternek, szó-építőnek!
nyelvem gazdagon ékezettel nyomul,
tollat és tintát vettem szárnyomul,
más magos nyelv, csak görbe cipő-szeg.

Játékos jellegem rekkenő részeg,
alliterálok, ebből lesz művészet?
a téma halk hűtött gépembe kattan.

Nyelvem kitekert s megyek tovább el,
van kinek egy versem maga a Bábel?
néha rendet teszek a nyelvzavarban.

2012 április 12