Későn érkeztem, mélyen aludtál már,
a hajnal kúszott fel, zsigereimben,
ajtód volt takaróm, küszöböd párnám,
sötét volt az éj, lelked ágyban pihent.
Mély álmod sütött át a vastag ajtón,
az álmodban tán ajkad édesen csókolt,
s míg közeli tó kacsáitól kaptam álmot,
kedvesem ajtón túl édesen horkolt.
Álmomban átlibbentem az ajtón,
nem ébresztettelek fel, néztelek,
álmod a másé, most csak enyém volt,
s lemostam könnyemmel testedet.
2012 április 22.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése