Sötétben

Sötétben állok, fejemben
pucér gondolatok
cikázva vágnak lelkembe,
pusztító holnapot.
A napnak élve hallgatok,
varrott heges szájjal
egy zónát zengő dallamot,
s fulladok a ráncba.
Fejem felett csak csillagok,
vigyorgó Vénuszok,
szemembe szökő illatok
könnyem hull s izgulok.
Sötétben ablakban állok,
cifra cigánynóta
sem hozza a vidám álmot,
talán virradóra.

2012 március 22.