Fölém hajolt az este
illatokkal általszőtt
reménytelen kedve
arcon csókolt hideg
ajkával a liget
bokrainak szele
halálcsók volt benne
Vállamat nyomja
szűk szeder bokorba
hetedhét kétsége
az élet szépsége.
fogadott kőszoborba
magam köve vagyok
s nem várok már napot
Az égbe estem
újraszülettem
s legújabb csillagod
ott fent messze ragyog.
2012 október 18.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése