ott voltál gyermek, ott ért az érzelem.
Szememnek nektár volt szép alakod,
s csalánba tettem érted két karom.
A kínnál erősebb volt a szerelem,
s úgy sajnáltad vörösen égő kezem.
Hűs patakként mosta le a kínt rólam,
az aggódásod oly tiszta volt, s valós.
Mintha tűzre vetett volna az érzés,
hogy te nem szerettél az már más kérdés.
2012 október 14
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése