Marad örök

Csillagok ezer titkát rejtő útjain
járok, vágányom hideg, halott húrjain,
bennem titkok, mint túlcsordult tehervagon,
bennem káoszok, így semmit sem tudhatok.

Spirituális létem veszélyben forog,
csak ez hagyja mi lehetek, s mi vagyok,
a titkok lassan forrnak mint a jó borok,
s titkom, vérem, mind pont nélküli mondatok.

Lelkem hűs udvara, szappanszerű téglák,
járdák, s sűrű lábak koptató otthona,
ím kopott a szívem szerető katlana,
ím bezárt, s szólnak angyalért az imák.

A hold közel, a torony mögül engem les,
kacsint, s mintha földre szállna az angyala
csókot csalni, majd eltűnik egy álomra,
csókot vesz, mégis marad örök szerelmes.


2012 július 7.