2012. július 4., szerda

Édes perc


Nem akarom érezni mikor szavak
füstjellel festik égre a határainkat,
Nem akarom tapintani az ártatlan
vágyat, mely semmivé lesz akaratlan.

A szemeid páros csillagkép emléke,
ha szemünk együtt áll mint oly régen,
az lesz a szerencsecsillagunk holdképe,
mert dagályt hoz aszályos testünkre végre.

Fújja szél a dobbanó szívveréseket,
hozza csókját a tiszta öleléseknek,
botor bitók, hideg testű bocsánatok,
percem attól lesz édes, mert veled vagyok.

2012 július 4.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése