Ölel a szíved

Egy távoli hullámzó harangszó,
rezeg reményteli hosszú hangon,
a köd szépíti kéklő kalapod,
s fehér ökörnyál a kedves arcodon.

Leplező léptek viszik testedet,
szomorú séta, kilométerek,
zseb-melegében a kedves kezed,
hogy fogjam én, nem vagyok veled.

Hol léptél rég, nyomaidba lépek,
mutasd illatod körvonalát, kérlek,
pont itt volt lábad, rózsa illatáért,
ismert mozdulat egy kicsi csodáért.

Hullámzó kacaj - virág a virágért,
szívem is dobog, csak érted nem másért,
tündér alakban érzem, értem jössz ma,
s ölel a szíved, mint hordót a pántja.



2012 június 2.