2012. április 30., hétfő

Világod vak


Vendég gondolat, hiúság ostroma
lelkek fényesre kopott dolgát ülik,
nem segít rajtuk smink, flitteres ruha,
csak létben biztos, ha gondol valamit.
Álszent dicséret, becsület hova lett?
Tiszta szüzek nyara vajon hova halt,
rubint csillogó ártatlan szemed
kérdések mögött rejtőző diadal.
Önpusztító sosem lesz újra nagy!
Születő nyomorod, nemzett hős fiad
szomszédháborúk húzzák le korodat
és válaszod, minden listán rajta van.
Hangtalanul adod a bűnnek véred,
világod vak, s élhetetlennek érzed.

2012 április 30.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése