Eső, eső, eső

Falu utcái, mint megtelt medencék,
hetes esőkkel ürül az éléstár,
ragad a sár, foglyul ejt, és őre már
a gondnak, mit mocsár színére tennék.

Dagad dús lét, sárban gazdag lehetnék.
messze derű, a gép, üres a határ,
robusztus traktor nem ekével szánt már,
a férgek élnek jól, s boldog báb lepkék,

Szél hajt cseppeket, de az éle még vár,
bőrbe eszi magát, mintha fizetnék,
falat omlaszt, akár kacér kártyavár.

Lakót kiveti vályog, mint lelencét
leányanya, erre fogant régen már,
majd hét év szárazság nyit szelencét.

2012 április 11.