Szárba szőkő szeretet utadon,
kísérője lett lélek s konok leszek,
vérző szívek hazája az unalom,
ne félj nem hagyhat el az életed.
Gondoktól a gondolat is vánszorog,
megélhetésed éhkoppon is teher,
csak rendelvény vagy teljesítve, hogy
tömj be egy demógráf foltot léteddel.
Az élet máza alap lakmuszt merít
s eredmény senkit nem zavar, a vér
nem lesz víz csak sár, ha halál fölnyerít,
mikor nyakadon vágtat éles acél.
2012 április 20.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése