2012. március 23., péntek

Szökkenő

Fiatal fájdalom gyógyuló hegek,
régi sebekre emlékeztetnek,
hintázik a korosodó emlék,
fel-le s hullanak róla a gyengék!

Régi rangos szökkenő szerelem,
légüres térben egyedül felejtett,
távoli csillagok a kapaszkodó,
köztük lóg az elmúló emisszió.

Plátói perceket, unsz untalanul,
lelkem miértje lehet lakatlanul?
Cselszövést csillogtat szűk szeretet,
mámorban mondva fájó frigyeket.

2012 március 23.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése