Sóhajt hagyok

Csak vidéki forrás vagyok,
aki hegyeket sem látott,
milyen mélyről azt sem tudom,
mocskos tóvá szaporodom.
nincsen lejtő se egy vágat,
hol cseppjeim gyorsulnának,
magam vagyok nincs más társam,
jött mit földből kikívántam,
a völgyedet beterítem,
hegyeidet feldíszítem,
ha kifogynék még a szuszból,
visszafolyok csak gesztusból.
lápom marad veszélyesen,
jaj annak kik eltévednek,
behúzom a lovat, marhát,
nem szeretnek csak a kacsák!
Nevelek ezer moszkitót,
ellene nem lesz vityillód,
belehalsz, vagy meg is szokod,
nem leszek kedvenc patakod.
Aztán én is megöregszem,
ráncaimat földre teszem.
Csendes fényben kiszáradok,
benned is csak sóhajt hagyok.


2012 március 19.