Homokkupac vagyok és hord a szél,
az idő szele koptat apránként.
Távolodsz, az idő szűkül s fogyaszt.
Mikor homokszemeimbe nézhetsz
megint, ne a dombot keresd kérlek,
csak kupac leszek, amelybe botlasz.
Árnyékom lesz csak régi, hatalmas,
s felkelő nap szögében megláthatsz,
tarisznyádban ha van hely, szolgálhatsz.
2012 március 13.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése