Elszökik előlem a fényporos nyár,
a tavasz is még a télnek szalutál,
a levegő is ég, de csak hideg fény,
csak meleget gondolok tovább még!
Bús lelkek nyomában, bús nyomok,
izzadságom is már csak apró homok,
a felhők az égre fagytak, nem mozdul,
árva soraim vedlenek konokul.
Az ég felől a teher jön, mint a fény,
kertész támaszkodva fagereblyén,
hallgatja az elmúlás hogyan zenél,
lábánál holtak lelke minden levél.
2012 március 13.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése