Édes fullánkjaitól felnőtté dagadó,
méhében fogant felnevelt s növő gyermeke
vagy, világot s mindent odázó fő-helyen,
nincs erre elég köszöntés elfogadható.
Anyád-napja, többi nélkül nem fogható,
neki vagy a manna, s szomja ölelésre,
s egy fokozat mosolya a nevetésre,
szeretete ezredszerre sem bicsakló.
Idegeiben rezgő féltése megnyerő,
és míg cuppogsz is a bűn mocsaraiban,
Te vagy belőle, s vagy vérében, dalaiban,
mindig is buzog benne az anyai őserő.
2012 május 4.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése