A sár nedves mancsával markolta
cipőmet, amikor zergeként szökellve,
cakkozva, száraz szigeteket kerestem.
Aztán egy mozdulattal kirepítette
a lábamat a bőr védőburokból,
s zoknis lábam toccsant az univerzum
látszólag legnagyobb fekete-lyukjára
hasonlatos mély és sűrű pocsolyájába.
Minden rendben gondoltam, s akkor
a cipőmön áthajtott egy traktor.
2012 február 22.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése