Állt egy tájon, meredéken,
hegyek közt a szép Erdélyben,
állt egy kicsi csinos falu,
s nem akart lenni román tanú,
nem kedvelték a pribéket,
zavarták a román beszédet,
a templomba, iskolapadba,
nem szólt szó csak a magyar.
Szeretni, temetni, részegedni,
verekedni is, és álmodni,
csak egy nyelven akartak,
nem csípték ezt román urak,
eltervezték, végrehajtják,
az évszázad rombolását,
gátat emeltek jó magasat,
az elmosta a házakat.
Csak a templom maradt,
mementója az akaratnak,
embert elzavarni lehet,
nem lehet eltakarni a hitet.
2012 március 9.
"A tó fenekén Bözödújfalu nyugszik, 180 házának volt lakói szétszórva a nagyvilágban ma is siratják. A diktatúra gonosz végrehajtói lerombolták, és elárasztották, ezzel egy egyedülálló történelmi-vallási közösséget szüntettek meg, melyben különböző nemzetiségű és felekezetű családok éltek együtt évszázadokon át, egymást tisztelve, és szeretve, példás békességben. Immár a katolikus, unitárius, görögkatolikus és a székely szombatosok fohászai örökre elnémultak. Legyen e hely a vallásbéke helye és szimbóluma."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése