2012. október 18., csütörtök
Szótlan szanatórium
A szavak nekem tenger, ezer fullasztó karakter,
csónakom is ide-oda alliterál, elleptek
furcsa stílusok és fars fagott-hangú ál-szerelmek,
ha nyakig ér az ékezet, akkor rímek mentenek.
Már majdnem jó, de jönnek cirill betűk s a vics-ok,
tollaimat töri zúzza, nem haladok csak sírok,
de most kiköthettem alaktalan szótlan szigeten,
hol se szó, se vita, még az írásról sincs egy mese
Tintátlan nyaralás, nyurga néma kalandok vesznek,
káros szenvedély az egyetlen, búsan fütyülhetek,
szótlan szanatóriumban, kopott színű ikonok,
kattintok, kilépek, mert szó nélkül élni nem tudok
2012 október 18.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése