Rab vagy

Tarajos tűz-felhők futnak feléd,

városod bő burkában bujdokolsz,

s az élet rejtve rothadó, merész,

ezért köveken úszva fuldokolsz.

Sérthetetlen világod eléri

a békésen szűkölő szenny szava,

szívhangot a gépek mesterkélik,

majd üres üveggömböd szétszakad.

Határaid messzi mutatósak,

közelében torzít testes tájad.

Átléphetetlen koppanó gondolat,

rab vagy, a temetőid burkában.

Leanne Staples by photo

2012 július 29.

My poem for this picture - Leanne Staples by photo