Egy falevél

Egy falevél vagyok,
egy levél, mely egy télen át kapaszkodott,
születése helyén, gyermeki öleléssel,
kibírtam, szelet, esőt, havat, fagyot,
Társaim régen humuszba törtek,
de még testem az ősz színeiben remél.
Didergőn vészeltem át zord időket,
emlékeimben méregzöld színem még él,
voltam árnyék része mely hűs szobát adott,
és a nyári hőséggel derekasan dacolt,
s együtt éltünk át vészes jégveréseket,
szeles napokat, esőket, férgeket.
Esti lombjaim szerelmeseknek adott,
csendes szélfútta dúdoló dallamot.
Majd vidáman intett utánam a nyár,
s elpirultam, mert jött az ősz a csábítás.
Már várom a tavaszt, jönnek a többiek.
De lehullottam most, nem bírtam tovább,
mert kipattant helyemen egy új ág,
nem levél, büszke ág nő helyemre.
Szél elvisz, s talán megtalálsz,
füzetedbe préselsz,
s emlékeink felfrissülnek,
ahányszor csak rám nézel.

2012 február 25.

2.



Falevél vagy, ilyen haza, és ez elaltat,
kicsi hű kora, tél kezedet keze fogná,
születés helye, gyermeki otthona fáknak
szele most nevet itt, de feléd fagyos éjben,
hidegek szele éltet előbb, s az elaltat.
Kegye hopp szemeden: zuhanó alakod bántják.
Elején teszi szélnek is álmod, az addig
fagyosan, hidegen, töri több ezer élő
tetemek, hazajárt szomorú heve lelkét,
de azért te vagy az, ki az őszben az emlék.
Melegért adod át a szived neki pőrén,
mai zöld teli fák, nyarak, ágyadon indul már,
szemeden csinos érzetek ártanak, ott kaphatsz
ami bűnöd, erőd kehes, elveszi kedvencét,
gonosz űz, tere tettre tör, íve ad értéket,
neme küzdelem, átrepes álmodon, átkod fáj
hidegen tör unalmat az álmokon akkoron.

3


Falevél vagy, ilyen haza, és ez elad,
kicsi hű kora, tél kezedet keze fog
születés helye, gyermeki otthona fák
szele most nevel itt, de feléd fagyos éj,
hidegek szele éltet előbb, s az alél.
Kegye hopp szemeden: zuhanó alakod
Elején teszi szélnek is álmod a lak,
fagyosan, hidegen, töri több ezer élt
tetemek, hazajárt szomorú heve lét,
de azért te vagy az, ki az őszben a lék.
Melegért adod át mi nekik, buta fék
mai zöld teli fák, nyarak, ágyadon ár,
szemeden csinos érzetek ártanak, át
ami bűn ez erőd lehet, elveszi bájt,
gonosz űz, tere tettre tör, íve adott
neme küzdelem, átrepes álmodon, árt
hidegen tör unalmat az álmokon ott.